Mikor, minek az indíttatásából, vagy kinek a hatására kezdtél el sportolni?
7 éves voltam, amikor elkezdtem a teniszt, és a nagymamám volt az, aki egy újsághirdetésből talált tenisz tanfolyamot Csongrádon, de senki sem teniszezett előtte a családban, úgyhogy véletlenszerű volt az egész, ahogy kezdődött.
Szüleid, (családod) mennyire támogatták a tervedet, hogy külföldön tanulj és sportolj?
Az első pillanattól kezdve, ahogy felvázoltam nekik, hogy mi a tervem, ők mellettem álltak, és nélkülük egyáltalán nem sikerült volna végigcsinálni ezt az egész folyamatot. Mellettem voltak jóban, rosszban, és tudom, mennyire nehéz lehetett nekik így elengedni engem 18 évesen az ismeretlenbe, egyedül.
Miben nyújtott neked segítséget a Study N Sport?
Igazából az elejétől kezdve végig kapcsolatban voltunk, és az e-mail megírásától, a videó megvágásán át a bizonyítvány lefordításában is segítettek, külön órákat is biztosítottak nekem, ami azért sok terhet levett a vállamról. Miután kikerültem, akkor is beszéltünk, és mindig kérdezték, hogy jól érzem-e magam, meg hogyan tudtam beilleszkedni.
Milyen egy kinti edzés a magyarországihoz képest?
Szerencsére nagyon jó edzőm volt Magyarországon, Bakos László személyében Szentesen, de a legnagyobb különbség az az edzések számában jelentkezett, és a sorozatterhelés sokkal nagyobb volt az itthoniakhoz képest. Külön voltak a kondi- és lábmunka-edzések is a magán- és csapatedzések mellett.
Mennyire sikerült könnyen vagy nehezen a beilleszkedés?
Hogyan boldogultál az idegen nyelvvel? Szerencsére az elejétől kezdve nagyon egyszerű volt, mert nagyon jó közegbe kerültem, tele mindenféle nemzetiségű sportolóval, és ők tudták, hogy mennyire nehéz az elején, ezért nagyon sokat segítettek mind a pályán, mind az iskola terén is. Az első két hétben azért mindig izgultam, amikor beszélnem kellett, mert nem jött annyira természetesen az angol, de utána megszoktam, és egész egyszerű volt.
Mennyiben tér el a kinti étkezésed az ittenihez képest?
Őszintén, nem nagyon különböző, mert elég egészségesen étkeztem mindig itthon; csak annyi, hogy kint nagyon kevés édességet vagy gyorsételt fogyasztottam, azt szigorúan nézték.
Hogyan telnek a mindennapjaid? A teniszszezon nagyon kemény, mert rengeteg utazással járt mindig. Csütörtökön elindultunk, és volt, hogy csak vasárnap jöttünk haza. Amikor rendes edzések voltak, akkor egy “kemény” nap úgy nézett ki, hogy reggel 6-kor lábmunka, utána reggeli, majd azt követően óráim voltak. Közben volt egy magánedzés, délután a csapattal, és este pedig kondi. Ez változott a meccseink függvényében is, hogy mikor, mennyi volt.
Mi volt az eddigi legszebb emléked (eredményed), amióta teniszezel? Mire vagy a legbüszkébb?
Háromszor nyertük meg a konferenciában az alapszakaszt és a konferenciaversenyt; azokra mindig nagyon szívesen emlékszem vissza. De a két dolog, amire a legbüszkébb vagyok, az az országos negyeddöntő a csapattal, illetve amikor megnyertem az Arthur Ashe Leadership & Sportsmanship díjat, amit az egész divízióban csak egy embernek adnak. Az az év abban is különleges volt, hogy csapatkapitányként nyerhettem meg.
Mit szeretsz a leginkább Amerikában? Létezik az “amerikai életérzés”, és ha igen, miben más, mint az itthoni?
Szerintem létezik, mert nekem személy szerint minden más volt az itthoni légkörhöz képest. Abban talán más, hogy minden sokkal egyszerűbb, főképpen a sportot és az iskolát összeegyeztetni. A távolságok hihetetlen nagyok a városok között, még amikor mentünk más csapatokhoz játszani, volt, hogy repülővel kellett menni. Talán még azt tudnám mondani, hogy a mindennapi élet stresszmentesebb – mindez természetesen csak a saját szemszögemből.
Mit gondolsz az amerikai oktatásról? Mit csinálnak jobban vagy legalábbis másként, mint itthon? Egyszerűbb és gyakorlatiasabb! Jobban le van osztva az anyag az egész évben, és nincs például az, hogy mindent a vizsgaidőszakra hagynak. A “finals week” az utolsó hét, amikor az összes év végi vizsga lezajlik, az csak egy hét, és utána már lehet is hazamenni. Úgy éreztem, hogy az ottani oktatás felkészített a mindennapi életre.
Mik a jövőbeni terveid, céljaid a sportban és azon kívül? (USA-ban és utána?) Én már 2022-ben végeztem, és utána kihasználtam az OPT-met, ami arra hatalmazott fel, hogy dolgozhassak kint még egy plusz évig Amerikában. Tenisz edzőként dolgoztam New York és Kansas City között, majd a mesterképzést most végeztem el Angliában. Jelenleg Londonban élek, és magasan jegyzett junior versenyzőkkel dolgozom.
留言