"Minden edzésen apa meze lobogott a dunaújvárosi jégpálya tetején, ami mindig arra bíztatott, hogy soha ne adjam fel." - interjú Erdősi Csanáddal

Sziasztok!

Erdősi csanád vagyok, 17 éves vagyok, és az Xceed Oakmoor Academy-n tanulok mellette pedig a Des Moinesi Oakmoor Patriots csapata tagja voltam a szezonban.

Pontosan 1 éve vagyok kint Des Moines Iowában.

Hogy jött a jégkorong az életedbe?

A jégkorong édesapám által jött az éltembe, amikor 6 éves voltam. Minden edzésen apa meze lobogott a dunaújvárosi jégpálya tetején, ami mindig arra bíztatott, hogy soha ne adjam fel. Több sportágat űztem egyszerre, úsztam, fociztam illetve judoban is kipróbáltam magam, de a jégkorong sportág a kezdetektől fogva nagyon sokat tanított nekem, ezért belevágtam versenyszerűen játszani.

Hogy érzed kint magad?

Az amerikai élet más, és bele kell szokni amihez szükség van egy pár hétre, de amint megszoktam egy álommá vált az egész. Nagyon jól éreztem magam, a jégkorong miatt nagyon sok barátot, kapcsolatot és élettapasztalatot szerezhettem kint Des Moinesben.

Könnyű volt a beilleszkedés?

A beilleszkedés könnyen ment, a csapattársak illetve edzők nagyon segítőkészek voltak az elejétől, a végéig mindig számíthattam rájuk. Az angolom

nem volt tökéletes amikor legelőször kimentem, de ahogy telt az idő, a nyelvtudásom is fejlődött, és a szocializálódás is könnyebben ment a jégpályán kívül is.

Mennyiben más ott a jégkorong mint itthon?

A bajnokság ahol játszottam, benne van a vilàg top 3 utánpótlás bajnokságai között, a csapatokban nagy a versenyhelyzet a helyekért ami sokszor stresszes pillanatokat okozott számomra is. A pálya mérete kisebb, így a játék gyorsabb, illetve az agresszió is mindig megnehezítette dolgomat.

Mik a célok, merre tovább?

Jövőre nézve a céljaim a legmagasabb junior liga a(z) USHL által rendezett draftra felkerülni, és onnan beküzdeni magam a csapatba, ha ez nem sikerül, a NAHL-ban szeretném folytatni a karrierem.

Szüleid mit szóltak hozzá, hogy kimész?

A szüleim a kiköltözésem óta támogattak mentálisan. Nagyon sokat köszönhetek nekik, és a mai napig a legjobbat szeretnék nekem és támogatnak mindenben.

Milyenek az edzések?

Jeges edzéssel indítjuk a napot, ami egy skill edzés, általában utána a csapattal elmegyünk reggelizni utána 9 -10 órára már az iskola padban ülünk az óráinkra készen állva. Iskola után van egyből egy szárazedzés, meccsek előtt mobilizáció és nyújtás, sima edzésnapokon kondicionáló edzésre került sor. A szárazedzés utan egyből megyünk vissza jégre, ahol egy intenzív csapatedzéssel folytatjuk. Utána a megérdemelt vacsora után már csak pihenéssel töltöm napom hátralevő részét. Az edzések pörgősek, szigorúak de közben jó hangulatban zajlanak le.

Mit üzensz azoknak a fiataloknak akik  most éppen ebben gondolkodnak?

Akik azon gondolkoznak, hogy ki akarnak menni az Egyesült Államokba tanulni illetve sportolni, éljenek vele, mert egy ilyen élményt megéri magunkkal vinni az utunk során.