"Több atlétától is hallottam, hogy lett volna lehetőségük Amerikában tanulni és sportolni, de végül nem éltek vele – és ma már bánják. Ne kövessétek el ugyanezt a hibát!"- interjú Takács Gergővel.
- Szandra Bányik
- jún. 25.
- 2 perc olvasás

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy az Egyesült Államokban szeretnél továbbtanulni és sportolni?
2018-ban kerültem jelenlegi egyesületembe, ahol nagyon sok felnőtt atlétával edzhettem együtt. Közülük többen is Amerikában tanultak egyetemen, és függetlenül attól, hogy ki mennyi időt töltött kint, mindenki pozitívan nyilatkozott a versenyrendszerről és az egész kinti tapasztalatról. A végső döntést 2023-ban hoztam meg, amikor a neves amerikai edző, Loren Seagrave is megerősített ebben.
Mi vonzott leginkább az amerikai egyetemi rendszerben – akár sport, akár tanulmányi szempontból?
Nem is tudnám különválasztani, hogy a sport vagy a tanulmányi szempont fogott-e meg jobban. A legvonzóbb éppen az, hogy ez a kettő tökéletes összhangban van. Minden egy helyen elérhető: több tanulmányi tanácsadó segíti az előrehaladást, és az órarendet sokszor az edzésekhez igazítják.
Hogyan nézett ki a felvételi és a sportösztöndíjra való jelentkezés folyamata a te esetedben?
A Study N Sport csapatával az ősz folyamán igyekeztünk minél több olyan iskolával és edzővel felvenni a kapcsolatot, ahol reális esély volt arra, hogy teljes ösztöndíjat kapjak. Nagyjából tíz iskola jelezte, hogy nyitottak lennének a csatlakozásomra. Ezek közül több lehetőséget is mérlegeltünk, majd végül sikerült megállapodnunk a University of Kansas-szel – innentől már gördülékenyen zajlott a folyamat.
Miben segített nektek a Study N Sport, és mi volt a legnagyobb előnye annak, hogy nem egyedül csináltad végig ezt?
A legnagyobb segítség a kapcsolatfelvétel és a megfelelő kontaktok felkutatása volt. Saját tapasztalataim alapján, ha valakinek nincsenek kiemelkedő sporteredményei, akkor nagyon nehéz bekerülni egy jó iskola „postaládájába”.Emellett a vízumügyintézés során is hatalmas támogatást kaptam a csapattól – bizonyos hivatalos oldalak könnyen átláthatatlanná válhatnak, és egyedül rengeteg időt és energiát emészthetnek fel.
Hogyan éled meg ezt az időszakot most, közvetlenül a kiutazás előtt? Milyen érzések kavarognak benned?
Megmondom őszintén, egyelőre még nem nagyon tudtam ezzel foglalkozni, hiszen a hazai atlétikai szezon még javában zajlik. Szépen lassan eljön az idő, hogy búcsút mondjak az itthoni barátoknak és ismerősöknek, de jelenleg annyira várom a sok újdonságot, hogy az izgatottság sokkal erősebb bennem, mint a szomorúság amiatt, hogy mit hagyok itthon.

Milyen elvárásaid vannak az egyetemi sportélettel, edzésekkel és versenyekkel kapcsolatban?
Mindenképpen szeretnék a csapat teljes értékű, 110%-os tagja lenni – nem csak egy lenni a sok közül. Célom, hogy pontokat szerezzek a konferenciadöntőkön, és valódi értéket képviseljek a csapatban. Már több leendő csapattársammal is felvettem a kapcsolatot, és bízom benne, hogy nemcsak a pályán, hanem azon kívül is jó barátaim lesznek.
Milyen terveid, céljaid vannak hosszabb távon – akár sportolóként, akár tanulmányi vagy karrier szempontból?
Mindenképpen szeretném megszerezni a diplomámat a KU-s, ami – ha minden a terv szerint alakul – négy év alatt teljesíthető. A sportban célom, hogy ez idő alatt áttörjem a 400 méteres gátfutásban az 50 másodperces álomhatárt. Emellett nem titkolt vágyam, hogy bekerüljek az NCAA 8-as döntőjében, illetve a 2027-es U23-as Európa-bajnokságon is szeretnék legalább a legjobb nyolc között végezni.
Mit üzennél azoknak a fiatal magyar sportolóknak, akik hasonló lehetőségben gondolkodnak, de még bizonytalanok?
Több idősebb atlétától is hallottam, hogy lett volna lehetőségük Amerikában tanulni és sportolni, de végül nem éltek vele – és ma már bánják. Ne kövessétek el ugyanezt a hibát! Lehet, hogy kiderül, ez a világ nem nektek való. És akkor mi van? Hazajöttök egy-két év múlva óriási élettapasztalattal, stabil nyelvtudással, és azzal a tudattal, hogy ti legalább megpróbáltátok.Nincs mit veszítenetek – csak nyerhettek!

Comentários