Mikor, minek az indíttatásából, vagy kinek a hatására kezdtél el sportolni?
4 éves koromban a szüleim beírattak úszni orvosi javaslatra. Végül annyira megszerettem, hogy 20 évvel később még mindig ezt csinálom.
Kinek köszönheted a jelenlegi sikereidet a leginkább?
Természetesen a szüleimnek, akik rengeteget áldoztak értem. Illetve két edzőmnek Karvalics Péternek és Horváth Péternek. Mind a ketten támogattak és hittek bennem amikor senki más.
Mik a jövőbeni terveid, céljaid a sportban és azon kívül? (USA-ban és utána?)
Jelenleg az alapdiplomámat szerzem gépészmérnöki szakon, ha ezt elvégeztem szeretnék mesterképzésre jelentkezni majd a Politecnico Di Milano-ra.
Szüleid, (családod) mennyire támogatták a tervedet, hogy külföldön tanulj és sportolj?
A családom teljes mértékben támogatott az álmaimban és a terveimben.
Véleményed szerint mik az előnyei, és milyen kihívásokat teremt az amerikai egyetemi élet? Az egyik hatalmas előnye, hogy teljes önállóságra nevel és lehetőséged van egy másik kultúra megtapasztalására.
Milyen iskola és sporttevékenységen kívüli elfoglaltságaid vannak?
Nagyon ritkán belefér egy kis kikapcsolódás, de alapvetően a gépészmérnöki szak nehéz, mellette pedig van egy minor-om ami fizika; így szabadidőm nem sok van. Általában tanulok, edzek vagy dolgozok.
Hogyan telnek a mindennapjaid?
Egy hétköznapom nagyon zsúfolt általában. Napi 2x edzés, 3-4 tanóra, sokszor laborok, illetve dolgozom is.
Milyen egy kinti edzés a magyarországihoz képest?
Teljesen más, mint a hazai. Kevesebb hangsúly van fektetve a sportra, mint otthon és a tanulást helyezik előnybe. Az edzések is rövidebbek és a hangsúly inkább azon van, hogy jól érezzük magunkat.
Mennyiben tér el a kinti étkezésed az ittenihez képest?
Nekem az étkezés egy hatalmas kihívás. Glutén és tejfehérje mentes étkezést folytatok és sajnos közel sincsen annyi lehetőség, mint Európában. Az ételek minősége és íze meg sem tudja közelíteni az Európait. Sokkal jobban oda kell figyelnem, hogy mikor, mennyit és mit eszek, mint otthon.
Mi volt a eddigi legszebb emléked (eredményed) amióta úszol, mire vagy a legbüszkébb? Nem tudok egy emléket kiemelni. Az úszás már 20 éve az életem része, rengeteg szép emléket éltem meg vele és rengeteg mindenre tanított meg. A legfrissebb emlékem mikor a dobogóra állhattam fel a Conferencián 1650 yard gyorson és 1000 yard gyorson.
Mit ajánlanál azoknak a fiatal sportóloknak, akik azon gondolkodnak belevágjanak-e?
Bele kell vágni! Nincs mit veszítened. Rengeteg mindent megtapasztalhatsz, elsajátíthatod az angol nyelvet, megismerhetsz egy új kultúrát. Ha pedig véletlen nem tetszene, bármikor hazamehetsz.
Hogyan boldogultál az idegen nyelvvel az elején?
Nekem problémáim voltak az angollal. Egy teljes hetembe került mire rájöttem, hogy Political Science helyett én egy pszichológia órán ültem :D. De így tanul az ember és mára már komfortosan és magabiztosan használom a nyelvet.
Volt már lehetőséged kipróbálni az egyetemi diákmunkát, ha igen, milyenek a tapasztalataid?
Igen. Jelenleg is Resident Advisor vagyok, mellette pedig a CalTech-en dolgozok, mint fizikus kutató. Hatalmas lehetőségek vannak, és nagyon hasznos egy-egy ilyen munka.
Mennyi sikerült könnyen vagy nehezen a beilleszkedés?
Nem egyszerű, főleg nem egy olyan csapatban, ahol én vagyok az egyetlen európai, de alapvetően mindenki kedves és megértő. Mind a csapatom és a csoporttársaim is vevők a humoromra és a kultúrámra.
Sikerült már kapcsolatokat építened, és mennyire tartod fontosnak ezt az aspektust? Szerencsére sikerült már kapcsolatokat kiépítenem. Jelenleg egy Nobel díjas professzornak dolgozhatok és együtt veszünk részt egy kutatásban. Mellette pedig rengeteg mérnök és fizikus professzorom segít, hogy jobb legyek a tanulmányaimban, de a hétköznapi életben is.
Tapasztalatod szerint van olyan, hogy „amerikai életérzés”, és ha igen, miben más, mint az itthoni?
Volt szerencsém rengeteg mindenkit megismerni, többek között kivándorolt magyarokat is. Szerintem és az ő véleményük szerint is az a híres “amerikai életérzés” már nem létezik. Sokszor beszéljük az egyetemen lévő európaiakkal, hogy ez a társadalom a kőkemény munkáról szól és semmi kikapcsolódás. Mindenkinek 2-3 munkahelye van, hogy egy minimum szinten tudjon megélni és a legtöbben csak hitelekből élnek. Akiket mi ismerünk Californiában, a legtöbben még az államot sem hagyták el életük során. A számomra ez egy csalódás volt, hiszen az a híres amerikai álom már nem létezik.
Hogy érzed, a kinti évek milyen hatást gyakorolnak majd a személyiségedre?
Sokkal színesebb lett a személyiségem és szélesebb a látóköröm. Én örülök, hogy ebbe az egészbe belevágtam, mert rengeteget tanulhattam az iskolapadon kívül is.
Elgondolkodtál már azon, hogy esetleg tanulmányaid befejezése után is az USA-ban maradj pár évre, esetleg hosszabb távon is?
Biztosan kijelenthetem, hogy nem tervezek a továbbiakban itt maradni. Szerintem itt tanulni és itt élni 4-5 évig az egy hatalmas lehetőség és sok mindent tapasztalhatok meg ezáltal pedig rengeteget fejlődőm, de a számomra ebben nincsen több. Hálás vagyok, amit itt kaptam, de ideje tovább állnom.
Mit gondolsz az amerikai oktatásról, mit csinálnak jobban vagy legalábbis másként, mint itthon?
Jelenleg magánegyetemre járok, ami évszázadokkal jobb, mint az állami egyetem. A tanóráimon 4-8 fő van csak, ami miatt a professzorok nagyobb figyelmet tudnak rám fordítani. A professzorok nagyon kedvesek és azt szeretnék, hogy minél sikeresebb legyek. Természetesen az európai és az amerikai egyetemei oktatást összehasonlítani nem tudom, mivel soha sem volt részem az európai egyetemi életben.