top of page

"14 éves koromban fogalmazódott meg bennem az a határozott cél, hogy később az Egyesült Államokban szeretném folytatni a pályafutásomat. - interjú Bauer Jázminnal

  • Szerző képe: Szandra Bányik
    Szandra Bányik
  • jún. 9.
  • 2 perc olvasás

Hogyan kezdtél el jégkorongozni, és mikor érezted először, hogy komolyabban szeretnél ezzel a sportággal foglalkozni?

A másodunokatestvéreim hatására 6 évesen léptem először jégre és a hoki azóta is az életem meghatározó része. Sosem vettem félvállról, mindig is tudtam, hogy komolyak a szándékaim a sporttal. A fordulópont nagyjából a 14 éves koromban volt, ekkor fogalmazódott meg bennem az a határozott cél, hogy később az Egyesült Államokban szeretném folytatni a pályafutásomat.


Mikor döntötted el, hogy Amerikában szeretnél tanulni és hokizni, és miért ezt az utat választottad? Melyik egyetemre fogsz járni, és mit fogsz tanulni Amerikában?

Mindig is vonzott az amerikai egyetemi rendszer, hiszen ott nem kell választanom a továbbtanulás és a versenysport között. Miután megfogalmazódott bennem ez a szándék, hamar egyértelművé vált, hogy ez a legmegfelelőbb út számomra. Szeptembertől a Lawrence University hallgatója leszek, ahol International Business szakon fogok tanulni és természetesen az egyetemi jégkorong csapatot is erősítem majd a jégen.


Kiknek köszönheted leginkább, hogy idáig eljutottál?

Elsősorban a szüleimnek, akik a legnagyobb támogatóim, rengeteg áldozatot hoztak értem az évek során, hogy megvalósíthassam az álmaimat és rendkívül hálás vagyok nekik ezért. Szakmai szempontból pedig a kapusedzőmnek, Spiller Istvánnak tartozom óriási köszönettel. Az ő szakértelme, türelme és folyamatos támogatása nélkül biztosan nem tartanék ott, ahol ma vagyok.


Miben segített neked a Study N Sport a folyamat során?

A Study N Sport csapata rengeteg terhet vett le a vállamról, az amerikai edzőkkel való kapcsolatfelvételtől kezdve egészen akár a bonyolult tanulmányi vízumintézésig minden mérföldkőnél számíthattam rájuk. Úgy érzem, az iránymutatásuk nélkül nagyon könnyen elvesztem volna ebben a hosszú és összetett folyamatban.


Mi volt eddig a legnagyobb kihívás az amerikai egyetemi út felé vezető úton, illetve mit vársz a legjobban a kinti élettől és a jégkorongos élettől?

Magyar női jégkorongozóként, korábbi külföldi tapasztalat nélkül komoly kihívást jelentett felkelteni az amerikai edzők figyelmét és elnyerni bizalmukat, így rendkívül hálás vagyok, hogy sikerült bizonyítanom. A kinti élettel kapcsolatban leginkább azt várom, hogy egy teljesen új környezetbe kerüljek, megismerjek egy másik kultúrát és kilépjek a komfortzónámból. A hoki terén pedig alig várom, hogy személyesen is megismerjem a csapattársaimat, beilleszkedjek és közösen nagyszerű eredményeket érjünk el.


Mik a legnagyobb céljaid jégkorongozóként és diákként Amerikában?

Úgy gondolom, női jégkorongozóként már önmagában az is hatalmas elismerés, hogy idáig eljutottam. A jövőben szeretnék csapatom kulcsfontosságú, hasznos tagjává válni és folyamatosan fejlődni. Diákként pedig az a célom, hogy a tanulmányaimban is a maximumot hozzam ki magamból és megalapozzam a jövőmet.


Mit üzennél azoknak a fiatal jégkorongozóknak, akik most gondolkodnak azon, hogy Amerikába menjenek tanulni és sportolni?

Azt üzenném nekik, hogy soha ne hagyják, hogy a kezdeti nehézségek vagy a kétségek eltántorítsák őket a céljaiktól. Merjenek nagyot álmodni és higgyenek magukban! Ez egy óriási, életre szóló lehetőség, amiért megéri keményen dolgozni!

 
 
 

Hozzászólások


bottom of page